|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 27 találat | lapozás: 1-27 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Prodi, Romano 1997. május 5.Néhány órás villámlátogatásra Bukarestbe érkezett Romano Prodi olasz miniszterelnök, hogy a román vezetőkkel való személyes találkozókon megerősítse országa támogatását Románia euoatlanti csatlakozásával kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./1998. július 7.Júl. 7-én Rómába utazott Radu Vasile román miniszterelnök, akinek személyében hét éve először látogat román kormányfő az örök városba. Vasile fontosnak nevezte a háromnapos utazást, különös tekintettel arra, hogy Olaszország Románia első számú külkereskedelmi partnere és jelenleg a legnagyobb befektető is. A kormányfő II. János Pál pápának átnyújtotta Emil Constantinescu államfő meghívóját. Radu Vasile elismerte, hogy nem sikerült meghívólevelet szereznie Teoctist pátriárkától, a román többségi ortodox egyház vezetőjétől, ami pedig a Vatikán szemében általában szintén szükséges: a pátriárka arra tett ígéretet, hogy jövő májusban küld majd meghívót. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a kommunista rendszer idején elkobzott katolikus egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése lehet. E tekintetben a kormány fontos lépését jelentette a napokban elfogadott rendelet tizenhét, kisebbségi egyházak és közösségek tulajdonát képező ingatlan visszaszolgáltatásáról, amelynek végrehajtása azonban nem problémamentes. Radu Vasile tárgyal Romano Prodi miniszterelnökkel és fogadja őt Scalfaro elnök is, találkozik az ENI és az IMI ipari, illetve bankcsoportok vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./2000. január 7.Mugur Isarescu miniszterelnök fogadta Fokion Fotiadiszt, az Európai Bizottság (EB) bukaresti fődelegátusát. A felek Romano Prodi EB-elnök romániai hivatalos látogatásának előkészítéséről tárgyaltak. Isarescu beszámolt a fő célkitűzésekről, kitért a törvénykezések, illetve a beruházásokra vonatkozó szabályozások leegyszerűsítésére, valamint a korrupció elleni harcra. /Isarescu-Fotiadisz találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./2000. január 14.Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke jan. 13-án Romániába érkezett és megkezdte tárgyalásait a román vezetőkkel. Először Petre Roman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd részt vett a kormány ülésén, külön tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel is. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője képviselte az RMDSZ-t Romano Prodinak és Günther Verheugennek a romániai parlamenti pártok vezetőivel létrejött találkozóján. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. A romániai magyarság részvétele a kormánykoalícióban a normalitás jele. Hangsúlyozta, hogy a mentalitásbeli változások tettekben mérhető jelei tapasztalhatók Romániában. Az RMDSZ-politikus felszólalását Romano Prodi elismeréssel illette. /Romano Prodi bukaresti tárgyalásai. Egyetlen járható út az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./2001. január 23.Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./2001. július 6.Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2001. július 11.Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2001. július 26.Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke levélben biztosította Adrian Nastase miniszterelnököt arról, hogy a bizottság folytatja a magyar státustörvény elfogadása után kialakult helyzet monitorizálását. Romano Prodi hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadása előtt a bizottság "nyugtalanságát fejezte ki a diszkriminációt tiltó elv betartását illetően mind az EU tagállamokkal, mind az unióhoz közeledő, elsősorban a tagjelölt országokkal szemben". Prodi hangsúlyozta, hogy a magyar jogszabály kerettörvény, ezért addig nem alkalmazható, amíg a végrehajtási utasításokat el nem fogadják. A bizottság azt várja, hogy a végrehajtási utasítások kidolgozása során a diszkriminációt tiltó elvet tiszteletben tartják. /Európa monitorizálja a státustörvény elfogadása utáni helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2002. augusztus 13.Az EU álláspontja szerint az Egyesült Államok és Románia között a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban megkötött kétoldalú megállapodás nem áll összhangban az unió és a tagjelölt országok ez ügyben követett megközelítésével. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ezt személyesen is közölte Mircea Geoana román külügyminiszterrel, akivel múlt pénteken folytatott. Az Egyesült Államok kezdeményezésére a két ország aug. 1-jén olyan megállapodást írt alá, amelyben Bukarest elismeri, hogy nemzetközi békefenntartó küldetésekben részt vevő amerikai katonák nem állíthatók a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Románián kívül egyelőre csak Izrael volt hajlandó kétoldalú megállapodást kötni erről az USÁ-val. /Nincs összhangban az amerikai-román megállapodás az Európai Unió álláspontjával. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2002. szeptember 27.Adrian Nastase miniszterelnök szept. 26-án Brüsszelben tárgyalt arról, hogy meggyőzze az Európai Bizottság képviselőit, Románia megérdemel egy kedvező országjelentést. Románia eleget tesz a román-amerikai mentelmi jogi megállapodással kapcsolatos Európa tanácsi határozatnak - hangzott el Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és a román miniszterelnök brüsszeli találkozóján. Prodi az újságírók előtt általánosságban elégedetten nyilatkozott a Románia által az elmúlt egy évben elért eredményekről, de nem foglalt állást Románia csatlakozási időpontjával kapcsolatban. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése szept. 25-én határozatot fogadott el, amelyben felszólította a bukaresti parlamentet, ne ratifikálja az Egyesült Államokkal kötött megállapodást, amelynek értelmében a Románia területén emberiségellenes cselekményeket elkövető amerikai katonák mentesülnek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtti felelősségtől. /Szőcs Levente: Bukarest Brüsszel értékei mellett. Nem ratifikálják a mentelmi jogi megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./2003. március 17.A magyar és a román külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a kedvezménytörvény kérdése április végére lekerül a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről - hangzott el márc. 15-én Marosvásárhelyen, Kovács László és Mircea Geoana közös sajtóértekezletén. A két külügyminiszter abból az alkalomból találkozott az erdélyi városban, hogy Kovács László részt vett a március 15-i erdélyi központi ünnepségen, Mircea Geoana pedig jelen volt a magyar nemzeti ünnep tiszteletére Marosvásárhelyen adott fogadáson. A megbeszélésen szó volt a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, áttekintették a térség helyzetét, és véleményt cseréltek az iraki válság fejleményeiről. Bejelentették, hogy április végéig összeül a magyar-román kormányközi vegyes bizottság, azt megelőzően pedig az európai integrációs, a gazdasági együttműködési, valamint az igazságügyi és belügyi szakbizottság tart ülést. Mircea Geoana a Gozsdu alapítvány, Kovács László pedig a romániai állami magyar egyetem és a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügyét említette a napirenden szereplő kérdések között. Közölték, hogy ápr. 16-án adják át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének azt a levelet, amelyben Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök közösen kér támogatást az Európai Uniótól a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya megépítéséhez. Mircea Geoana elmondta: a IV. páneurópai közlekedési folyosó eredeti terve egy észak-erdélyi leágazással bővült. Ennek megépítéséhez a két kormánynak közösen kell feltárni a finanszírozási lehetőséget. A két külügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan közösen tesznek látogatást Belgrádban, ahol a szerbia-montenegrói államközösség külügyminiszterével találkoznak. A sajtóértekezletet követően a két külügyminiszter részt vett és pohárköszöntőt mondott a márc. 15. tiszteletére rendezett marosvásárhelyi magyar fogadáson. Geoana hangsúlyozta: részvétele viszonozza a tavaly december elsejei magyar gesztust, amikor a magyar kormány vezetői megjelentek a román nemzeti ünnep alkalmából adott budapesti fogadáson. /Magyar-román külügyminiszteri találkozó gesztusviszonzással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2003. április 2.Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./2003. április 4.Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ápr. 3-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel Brüsszelben az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik. Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. Nastase megerősítette, hogy Románia 2004-ben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben kíván az EU tagjává válni. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozását az előcsatlakozási folyamat ,,jelentős értékű finanszírozásával" támogatja, nyilatkozta Günther Verheugen ápr. 3-án Brüsszelben. ,,Ez lesz az Európai Unió történetében a legnagyobb költségvetés, amelyet egy tagállam számára elkülönítenek" - tette hozzá a bővítési biztos. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta, a következő három évben Románia hárommilliárd eurót kap az uniótól, ebből 1,4 milliárd eurót 2006-ban. Günther Verheugen bővítési biztos és Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 3-án Brüsszelben felavatta Románia EU-missziójának új székházát, amely mintegy 7 millió eurós beruházás eredménye. /Pénzt ígérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./2003. május 21.Máj. 20-án Miron Mitrea román közlekedésügyi miniszter Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszter meghívására Budapesten tárgyalt. A hivatalos küldöttség tagjaként a tárgyalássorozaton az RMDSZ részéről jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. A látogatás során a résztvevők megbeszéléseket folytattak az Észak-Erdélyt átszelő autópályával kapcsolatos kérdésekről, az infrastruktúrát érintő más beruházásokról, valamint a teherszállításra vonatkozó problémákról. /Román-magyar közlekedési tárgyalások Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A magyar és a román fél együtt keresi meg az észak-erdélyi autópálya felépítéséhez szükséges pénzforrásokat, ugyanakkor külön-külön is kutatnak finanszírozási lehetőségek után. A két miniszter fontosnak tartotta a két ország miniszterelnöke által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a IV-es korridor megépítése mellett az észak-erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Csillag István magyar tárcavezető utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatásáról. A két miniszter megegyezett abban is, hogy a jövőben félévente egyeztetnek; a következő tárgyalást Konstancán tartják. /Salamon Márton László: Ígéretes tárgyalások Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2003. szeptember 17.Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szept. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. A két politikus abban is egyetértett, hogy felkészülésének jelenlegi szakaszában Romániának elsősorban a korrupció elleni harcra kell összpontosítania erőfeszítéseit. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2003. szeptember 24.Romániának gyorsabb ütemben kell megvalósítani a gazdasági reformokat, ha azt akarja, hogy a tervnek megfelelően 2007-ben az Európai Unió tagjává váljon - figyelmeztetett Bukaresti látogatása alkalmával Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Fontosnak nevezte a privatizáció folytatását, a nagyobb átláthatóságot, továbbá olyan intézkedéseket, amelyeknek révén az ország eleget tesz a Brüsszel által megkövetelt "működőképes piacgazdaság" követelményének. /Prodi reformokra inti Bukarestet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2004. február 26.Adrian Nastase miniszterelnök február 25-én munkalátogatást tett az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentben, hogy megerősítse a kormány politikai elkötelezettségét a reformok végig vitele iránt. Nastase találkozott az Európai Parlament /EP/ elnökével. A miniszterelnök kifejtette, a bukaresti kormány eltökélt szándéka az európai integrációhoz szükséges reformok folytatása gyorsított ütemben. Az EU igazodik a Románia számára kidolgozott csatlakozási menetrendhez, ha az ország folytatja a reformokat és az uniós joganyag gyakorlatba ültetését, jelentette ki Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. A miniszterelnök brüsszeli programján Romano Prodi EB- elnökkel és Günter Verheugen bővítési biztossal való megbeszélés is szerepelt. A román delegáció tagja Mircea Geoana külügyminiszter, Alexandru Farcas integrációs miniszter, valamint Vasile Puscas főtárgyaló is. /Támogatókeresőben Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./2004. május 13.Adrian Nastase miniszterelnök máj. 12-én és 13-án Brüsszelben tárgyal Románia EU-csatlakozásának kérdéseiről. A miniszterelnök találkozik Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, valamint Günther Verheugen bővítési biztossal. /Nastase a csatlakozásról tárgyal Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2006. április 8.Az Európai Unió két országában is parlamenti választásokat tartanak a hét végén. A magyar választásokon négy év balliberális kormányzás után a jobboldali alakulat szerepel kihívóként, Olaszországban pedig a Romano Prodi vezette baloldali koalíció próbálja leváltani Silvio Berlusconi miniszterelnököt. A magyarországi tévéviták merev kerete várhatóan kisebb befolyással lesz a magyar szavazókra. Az olasz választások történetében először külön mandátumot biztosítanak az Olaszország határain kívül élő közösségek számára. Így négy határon túli „választókörzetet” – Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika és Afrika–Ázsia–Óceánia – állítottak fel. /Moldován Árpád Zsolt: Talján virtus, magyar kurázsi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2006. június 17.A külföldön élő román állampolgárok gyerekeinek iskoláztatásáról is tárgyalt június 16-án Calin Popescu Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz kollégájával Brüsszelben. Olaszországban a román közösség a legszámosabb, ezért együttműködésre van szükség a bűnözés leszorításában is. A tervek szerint nagyobb közösségek számára román nyelvű iskolákat létesítenének. /Külföldi iskoláztatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./2007. január 17.Romániába látogatott Romano Prodi olasz kormányfő. „A román és az olasz hatóságok együtt fognak működni annak érdekében, hogy megakadályozzák az Olaszországban élő román állampolgárok bűncselekményeit” – jelentette ki január 16-án Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Romano Prodi olasz kormányfővel folytatott megbeszélése után. Romano Prodi rámutatott, hogy létezik egyfajta „aggodalom” a bevándorlók számának növekedése miatt, de úgy vélte, Románia csatlakozásával most már csökkeni fog a bevándorlási hullám. A románok képezik Olaszország legnagyobb idegen közösségét – a 2005-ös év végi népszámlálási adatok szerint 271 000 román tartózkodott az ország területén. /Romániába látogatott Romano Prodi. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2007. július 12.Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök július 12-én Romano Prodi olasz kormányfővel találkozik Rómában, másnap pedig és Jose Socrates portugál miniszterelnökkel Lisszabonban. A kormányfő az Olaszországban letelepedett, vagy ott dolgozó románok képviselőivel is találkozik. /Olasz és portugál látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./2007. november 7.November 7-én tárgyal Rómában Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz miniszterelnökkel a kitoloncolt román állampolgárok kérdéséről. Eközben Romániában ismét hevesen bírálták Adrian Cioroianu külügyminisztert azért a kijelentéséért, miszerint az olaszországihoz hasonló bűncselekményeket elkövető személyek számára büntető munkatáborokat kellene létesíteni az egyiptomi sivatagban. A tárcavezető bocsánatot kért az érintettektől nyilatkozatáért, hozzátette, egyetlen etnikai kategóriára vagy nemzetiségre sem utalt. A politikus kijelentését közleményben ítélte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Traian Basescu államfő szerint Cioroianunak nyomban nyilatkozata elhangzása után le kellett volna mondania. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szintén a miniszter lemondását sürgette „fasiszta színezetű kijelentéséért”. Több nem kormányszervezet – így a Sajtófigyelő Ügynökség, a Közpolitikai Intézet, a Pro Europa Liga, a Romani Criss Egyesület –szerint a miniszter mélységesen sérti a román és az európai törvénykezést, javaslata a nácizmust idézi. Az aláírók ugyancsak a tárcavezető lemondását követelik. A tárcavezetőt egyetlen politikus védte meg: Calin Popescu-Tariceanu. A kormányfő pillanatnyi tévedésnek minősítette Cioroianu szavait, egyben pedig visszafogottságra intette Basescut. Szerinte ugyanis az államfő semmiképpen sem adhat leckét, miután ő maga is többször használt sértő kifejezéseket, amelyekért – Cioroianutól eltérően – még csak bocsánatot sem kért. Olaszországban egymást érik a románellenes incidensek, s folytatódnak a letartóztatások. Rómában eközben újabb kilenc romániai romát tartóztattak le amiatt, hogy lopták az elektromos áramot. A hatóságok több lopott holmit is felfedeztek a romák barakkjaiban. /B. T. : Össztűz Adrian Cioroianura. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2007. november 8.Calin Popescu-Tariceanu kormányfő november 7-én Rómába utazott, tárgyalt Romano Prodi olasz miniszterelnökkel, hogy enyhítse a román bevándorlók kitoloncolása miatt a két ország viszonyában kialakult feszültséget. A román és olasz kormányfő közös levélben szorgalmazták José Manuel Durao Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél a roma közösség integrációját elősegítő intézkedéseket. Sürgették a menekültáradat megfelelő kezelését, amelyhez a strukturális alapokból folyósíthatnák a szükséges anyagi forrásokat. Tariceanu felajánlotta, hogy Olaszországba vezényelt román rendőrök segítenék a helyi bűnüldöző szerveket, később pedig közös akciócsoportot hoznának létre. Az olasz kormány nemrégiben gyorsított eljárással fogadta el azt a – parlamenti megerősítésre váró – törvényerejű rendeletet, amely lehetővé teszi európai uniós állampolgárok azonnali kiutasítását is. Olaszországban a kitoloncolások már a múlt héten megkezdődtek. Az országban becslések szerint több mint félmillió román vendégmunkás dolgozik. Tariceanu miniszterelnök a Vatikánban köszönetet mondott XVI. Benedek pápának a bevándorlók védelmében mondott szavaiért. /Roma integráció: az EU-tól várják a megoldást. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2007. november 12.Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, Olaszország soha nem jelezte, hogy igényt tartana a romák integrálását elősegítő európai forrásokra, miközben a szóban forgó emigránsok elképesztő szociális körülmények között élnek. Barroso ezzel reagált arra, hogy Romano Prodi olasz és Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnökök Barrosohoz fordultak, nagyobb erőfeszítést sürgetve az Európai Bizottságtól a romák integrálására. „Az Európai Unió szociális alapja a romák integrálására szánt specifikus forrásokkal rendelkezik, összesen 275 millió eurót már folyósítottunk is Románia, Bulgária, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország és Csehország számára” – jelentette ki Barroso, aki bírálta az olasz kormányt a nagyvárosok perifériáin uralkodó viszonyok, leginkább a roma táborok miatt. /Barroso Prodiéknak: nem kértetek pénzt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2007. november 14.Több europarlamenti képviselő is bírálta Franco Frattini EU-biztost amiatt, hogy a kialakult olasz-román politikai válságban személyi érdekeit helyezte előtérbe. Frattini, a Silvio Berlusconi vezette jobb-közép Forza Italia tagja azt rótta fel Romano Prodi olasz miniszterelnöknek, hogy megszüntette az unióhoz frissen csatlakozott országokból beérkező migrációval szembeni megszorításokat, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez. Több felszólaló europarlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a migráció az európai munkaerőpiac fejlődését kedvezően befolyásolja, az Olaszországban kialakult szituációt pedig a megfelelőbben kell kezelni. Tabajdi Csaba szerint a romákkal kapcsolatos olaszországi események az uniós szintű kisebbségpolitikai szabályozás megteremtésének sürgető szükségét igazolják. /Részrehajlással bírálták Franco Frattinit az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./2011. október 19.Rossz lóra tett Orbán: rengeteg szavazatot veszíthetA határon túli magyarok körében sok helyen már nem Orbán Viktor, hanem Vona Gábor lehet a befutó - vélik szakértők, akik ugyanakkor azt is megjegyzik: az MSZP és az LMP az esélytelenek nyugalmával várhatják a külföldi magyarok által leadott voksok összesítését. A szavazás viszont akár apátiába is fulladhat, pedig a tét nem kicsi: a 200 fős parlamentben akár 8-10 mandátum sorsáról is dönthetnek a határon túl élő magyarok. Valószínűleg a Fidesz egyik legnépszerűtlenebb döntése lehet az, hogy a határon túliakra is kiterjeszti a szavazati jogot. Az ELTE PPK Pszichológiai Intézete és doktori iskolája kutatócsoportjának reprezentatív kutatása szerint ugyanis a válaszadók négyötöde nem ért egyet az intézkedéssel, 17 százalék igen, és mindössze 3 százalék azoknak az aránya, akinek nincs véleménye minderről. A politikai kockázatot viszont csak abban az esetben jelentene, ha az egyik választás alkalmával a határon túliak billentenék el a mérleg nyelvét a Fidesz javára - mondta el lapunknak László Róbert a Political Capital választási szakértője. Példaként a 2006-os olasz felsőházi választásokat hozta fel: ott annyira kiélezett volt a verseny, hogy Romano Prodiék csak a határon túli olasz voksoknak köszönhették győzelmüket, a belföldi szavazatok alapján még Berlusconiéknak áll a zászló. Hasonló helyzet alakult ki Romániában is, ahol Basescu 2009-ben a külföldi szavazatok miatt maradt elnök. László Róbert szerint egy ehhez hasonló esetben kiéleződhet a magyar közösségek közötti viszony. Sokan gondolják úgy, hogy a többség vagy rokon- vagy ellenszenvvel tekint a határon túli magyarokra. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyarok jellemzően közömbösek, s félő, hogy ezen csak az változtatna, ha a külföldi magyarok fordítanának meg egy választást. A politikai kockázatnál nagyobb problémát jelenthet viszont a manipuláció lehetősége. Az eddigi információk szerint ugyanis a határon túliak levélben szavazhatnának, azaz százszázalékosan meg kell majd bíznunk például a szlovák és a román postában - mutatott rá László Róbert, aki szerint az elektronikus szavazás sem volnának ennél jelentősebbek a kockázatai. A kockázat valódi mértékét viszont az dönti majd el, hogy milyen lesz a végleges szabályozás - tette hozzá. Nyolc-tíz mandátumról dönthetnek a határon túliak Ha a választójognak valóban nem lesz feltétele a magyarországi bejelentett lakcím, csak a magyar állampolgárság, akkor több millió potenciális szavazó kerül bele a kalapba. Nem kizárólag azokról a határon túli magyarokról van ugyanis szó, akik a könnyített eljárás következtében szerzik meg az állampolgárságot, hanem azokról a milliókról is, akik az elmúlt mintegy száz évben elhagyták Magyarországot, és az ő leszármazottaikról. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hányan lehetnek Buenos Airestől Sydneyig, akik potenciális szavazókká válhatnak, de az biztos, hogy több milliós nagyságrendről beszélünk. Minden bizonnyal kis hányaduk kíván csak élni szavazójogával, de az eljárásjogi problémák épp abból adódhatnak, hogy a magyar államnak nincs nyilvántartása erről a választói tömegről - áll a Political Capital elemzésében. László Róbert elmondta, hogy az Európában az a jellemző gyakorlat, hogy csak nagyon keveset számít a határon túliak szavazata, s csak kiélezett helyzetben dönt. Szlovákiában és Csehországban például csak listára szavaznak a választók, az urnákba pedig belekeverik az elenyésző számú külföldi voksokat. A nagy létszámú határon túli magyarság miatt a hazai voksolás másképp is alakulhat, de feltehetően csak 8-10 mandátum sorsát befolyásolják majd a külföldi voksok a 200 fős parlamentben. Hatvan százalékos részvétel mellett ugyanis 4,5-5 millióan mehetnek el belföldön szavazni. Ezek a választók az egyéni jelöltekre és az országos listára szavazhatnak. A töredékszavazatok az országos listán gyűlnek, így nagyjából a 4,5-5 millió szavazaton kívül még további 2-3 millió voks gyűlik össze az országos listán. Ehhez a mintegy 7 millióhoz jönne hozzá a határon túliak - aktivitástól függő - pár százezres szavazatmennyisége. Országos listán 94 mandátum sorsa dől el, azaz valószínűleg 10 alatt lesz azoknak a mandátumoknak a sorsa, amelyekről a külföldi magyarok döntenek. Tóth Zoltán választási szakértő korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy elfogadhatatlan, miért nem szavazhatnak országos listára és az egyéni jelöltekre is a határon túliak. A Magyarországon élőknek tehát két szavazatuk, a határon túliaknak viszont csak egy szavazatuk lesz - de mégis miért? - vetette fel a szakértő, aki szerint ez sérti a választások egyenlőségére vonatkozó jogi követelményt. (Semjén Zsolt is számtalanszor azt hangoztatta, hogy nincs két állampolgárság, nincs elsőrangú és másodrangú állampolgár. "Egy magyar nemzet van, egy állampolgársággal"). Ki lehet a befutó külföldön? Sem Romániában, sem Szlovákiában nem készült eddig olyan felmérés, amely a határon túliak pártpreferenciáit vagy az aktivitását vizsgálná. "Valószínűleg Erdélyben és Szlovákiában régiónként eltérő lesz az érdeklődés" - mondta Törzsök Erika szociológus. Szerinte például Székelyföldön nem Orbán Viktor lehet a befutó, hanem Vona Gábor, Közép-Erdélyben és a Partiumban pedig inkább a közöny lesz a meghatározó. Törzsök Erika arra is rámutatott, hogy a Ceaușescu-rendszerben szocializálódott korosztálynak nem lesz vonzó a levélben bonyolított szavazás. Ha biztosított lenne a névtelenség, többen mennének el a voksolásra, így viszont sokan tarthatnak attól, hogy kiderül, kire szavaztak. Szlovákiával kapcsolatban Törzsök Erika megjegyezte: a Fidesz tavaly nem várt a kettős állampolgárság ötletével, emiatt viszont kiesett az MKP a parlamentből és bejutott a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt. "Összességében valószínűleg a Fidesz és a Jobbik osztozkodhat majd a határon túli szavazatokon, a baloldali pártok (MSZP, LMP) az esélytelenek nyugalmával várhatják a szavazást" - fogalmazott a szociológus. Népszava lapozás: 1-27
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
